biztos vagy abban, hogy a mégist külön kell írni?

Ugyanilyen ptk.-ba ütköző, tehát törvénytelen, hogy a "maradást" kell kinyilatkoztatni, mert a manyuppal nekem élő szerződésem van, azt csak mi ketten bonthatjuk fel. Nyilatkoznia annak kell, aki ki akar lépni a szerződésből! Ezt nem vizsgáltatja az AB-gal a Stabilitás? Nemhogy az AB, egy mezei bíró is elmeszelné, ha írnék OVi-nak, hogy ha nem nyilatkozik holnap délig, hogy maradni szeretne a bankjában, akkor én elveszem az összes számlán lévő pénzét! Mekkora hülyeség lenne?

Már rengeteg megközelítésben elemezték sokan, helyesen, hogy miért abszurdum ez az eljárás egy jogállamban.
Egyet még nem hallottam. Ezen pénztárak tulajdonosai a pénztári tagok, vagyis ezek magánvállalkozások, versenyeznek a piacon egymással és most sajátos körülmények között az állami nyugdíjkasszával is.

rd.hirkereso.hu/rd/10154916?url=http://www.168ora.hu/landingpage/rejto-es-a-nyugdijpenztarak-65850.html

Manókáim! Hát ne legyünk már Sztropacsekek

Az a megközelítés, ahogy a nyugdíjügyi szenátor győzködi a magán-nyugdíjpénztári tagokat, hogy az államnál nagyobb biztonságban van a pénzük, mint saját vállalkozásuknál – bájos. Emlékeztet Rejtő Jenőre. Privát Elek győzködi a kis Sztropacseket, adná át neki a pénztárcáját, hiszen tőle bármikor elrabolhatják, nincs biztonságban ott a zsebében. „De hát ki rabolna ki engem?” – kérdi elhaló hangon Szropacsek. „Én” – így a lakonikus, ám valóban meggyőző válasz.

"Ezért nem merte megkísérelni ezt a jelenlegi kormányzat sem, mivel a magántulajdon védelme onnantól megszúnt volna, precedenst teremtett volna bármilyen kétoldalú szerződés harmadik fél általi manipulációra. Nos, ezért választották inkább a tagok rákényszerítését elképesztően változatos hazug manipulációval az állami rendszerbe való úgymond önkéntes visszalépésre. Mert ezt tudják törvényesen megtenni."

Azt hiszem, hogy még ez is törvénybe ütközik. Nem csak az törvénytelen, hogy valakit vagy valakiket megtévesszenek. Még az is törvénytelen, ha a másik fél látja, hogy a partnere tévedésben van, és ebben a tévedésében megtartja. És megítélésem szerint az különösen súlyos, ha ezt az állam teszi, amelynek sokkal nagyobb erőforrásai vannak a szakértelem és hozzáértés megszerzésére, és mindenekelőtt abban, hogy az állam képes megváltoztatni olyan jogszabályokat, amiket nem állami szereplők nem tudnak. Ha az állam például azt hazudja, hogy megteheti, hogy a maradóknak megszünteti a nyugdíjjogosultságát, az hatványozott törvénysértés ahhoz képest, mintha ezt egy jött-ment zugügyvvéd, szélhámos vagy vajákos mondaná, akinek nincs ráhatása a törvényekre, és akikről nem feltételezi jóhiszeműenk az érintett állampolgár, hogy a közjót és személy szerint az ő javát szolgálja. Márpedig az állampolgár jogosan vélelmezi azt egy jogállamban, hogy az állam nem szélhámos csirkefogó, amelyik számára a törvény csak arra való, hogy arra hivatkozva rászedje a gyanútlan partenrét.

Hihetetlen, hogy idáig süllyedt ez az ország.

Hogy még világosabb legyen: ha egy magyar polgár a magyar bíróságokhoz fordulna azzal, hogy egy hétpróbás csirkefogó pilótajátékszervező olyanokat mond, mint most a kormány néhány képviselője nyugdíjügyben, akkor a bíróságoknak ezt a polgárt meg kellene védeniük, a szélhámost meg sittre vágniuk - nem Európában (ezeréves államiság, szent-koronatan) hanem egy közepesen korrupt banánköztársaságban, ahol valamit adnak azért a társadalmi nyugalomra a békés kizsákmányolás érdekében.