Hallom innen-onnan, hogy népszavazás kell a magánnyugdíjpénztári tagdíj visszaállításáról. Ma már azt is megírta a sajtó, hogy mi kezdeményeztük. De nem így van.
Akik mondják, nem vették észre, hogy valójában nem kell.
Demokratikusan megválasztott kormányunk ugyanis demokratikusan a nép kezébe helyezte a döntést - mint azt maga a miniszterelnök is hangsúlyozta -, miszerint magunk döntünk arról, hogy átlépünk-e az állami rendszerbe avagy nem lépünk át az elkövetkezendő 14 hónapban.
Ez jobb, hatékonyabb, mint egy népszavazás, mivel így csak az érintettek szavazata, azaz egyéni döntése számít saját megtakarításáról, s nem egymás pénzének sorsáról szavazunk imígyen. Ugye, egy népszavazás alkalmával minden szavazójoggal bíró állampolgár szavazhatna, az is, akinek nincsen magánnyugdíj számlája, viszont élvezné a mi pénzünket is az állami nyugdíjalapban.
Neeem, tényleg nem akar a kormány dönteni helyettünk, csak segít eldönteni. Mint lusta vagy nehézfejű tanulóknak, adott egy kezdőlökést, némi nyomatékot kezdeményezésének, hogy fókuszunkba helyezzük a kérdést: elvonja 14 hónapra a tagdíjat.
Sokan ezt az egy évnyi tagdíjat tartják szemük előtt, mint veszteséget, miközben észre sem veszik az igazi baj közeledtét. Elhitték, hogy a tagdíj elvonás azért szükséges, hogy 16%-ra csökkenjen a SZJA kulcs, és minden magyar dolgozó hamarost a Kánaánba érjen.
Nos, mindjárt felkapcsolom a villanyt, mert nagyon nagy a homály, esetleg nem látszik világosan, hogy ki mit csinál ott hátul a pult alatt, sutyiban.
Átlagos nyugdíjpénztári tagnak jelenleg 933 ezer forint vagyona van a pénztárában.
Átlagos alkalmazott mennyit is keres egy év alatt nettóban ?
A BérBarométer legfrisebb adatai szerint 1 millió 260 ezer forintot. Vagyis mintegy 9 hónapnyi munkabére értékét takarította meg eddig magánnyugdijpénztári számláján. Amennyiben visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, úgy ezt az összeget önti önként az államkasszába, cserébe a pár százalék plusz jövedelmet hozó 16%-os SZJA-ért és egy majdani nyugdíj igéretéért. Megéri ?
Ez a pénz most még a Tiéd, az enyém, de ha odaadjuk önként, akkor bottal üthetjük a nyomát, ahogy az lenni szokott itt a Kárpát-medencében.
Kell még egy villanyt kapcsoljak, hogy még élesebben lássunk, mi folyik a másik sarokban is.
Pár politikus szájából elhangzott ugyan olyan javaslat, hogy az állami nyugdíjalapba is át lehetne vinni a befektetéseket, és ott azt olcsóbban kezelnék. De valahogy ez a verzió a kormány törvényalkotása során fel sem merült. Vajon miért nem ?
A válasz egyszerű. Ha az állam átvenné és névreszólóan továbbra is befektetné a magánpénztárból visszalépő
Miből áll a gazdaságélénkítés ? Állami programokba, pályázati alapokba csoportosítanak egy nagy csomó pénzt, építkezések, beruházások, semmit mondó, ám értékes tanácsadások s egyéb megrendelések megvalósításához, melyek közös jellemzője, hogy mindig sokba kerülnek.
Na de ezekre kik pályázhatnak majd ? Hát természetesen vállalkozók. Persze válogatott, megbízható emberek, cégek, akik ugye a jelenlegi kormány szekerét tolták a választási kampányokban, vagy ne adj isten csak gyerekkori jóbarátai vezetőinknek.
Vagyis hol fog kikötni a magánnyugdíjpánztárból átvitt vagyonunk ? A szomszédunk, ismerősünk zsebében, hol másutt.
Szemem lassan szokja a homályt, így a végére hagytam, amit a legsötétebb sarokban körvonalazódni látok.
Gondolkodtatott, vajon miért csak 500 miliárd forinttal számolt a kormány a jövő évi költségvetésben a magánpénztárakból visszaáramló vagyon nyomán, miért nem többel, ha komolyan hisz az 50, 75 vagy akár 90%-os visszalépési arányban ?
A visszalépők vagyonát jelenleg megtestesítő értékpapírokat csak tőzsdén lehet értékesíteni. Ha a magánnyugdijpénztárak értékpapír állománya kikerül a tőzsdékre, akkor a kínálat megnövekedése miatt a papírok értéke rohamosan esni fog. A magyar értékpapírpiacon nem lehet 1000-2000 milliárdnyi papírt szétszórni árfolyamesés nélkül, akkor sem, ha napi adagokra bontva adják el fél év alatt. Egyfelől, nem kell ennyi senkinek, hisz eddig is a magánpénztárak voltak a legnagyobb értékpapírvásárlók, akik ugye nem fognak vásárolni, mert nem lesz miből, nem lesz kinek.
Másfelől eleve tudott lesz, hogy ekkora összegben akar eladni a magyar állam, így a spekulánsok kivárással fogják rontani az eladásra kinált papírok árfolyamát. Vagyis nem veszik meg azonnal, nem mutatnak érdeklődést, az államkincstár pedig nem jut bevételhez. Ezért rövid időn belül alacsonyabb áron is hajlandó lesz eladni azokat, hisz kell a pénz. De ugye az is örök szabály, hogy, ha valaki veszít a tőzsdén, akkor másvalaki meg nyer. Természetesen azok a bennfentes spekulánsok, akik később drágábban adhatják el ugyanazokat a papírokat, zsebre téve hatalmas nyereséget.
Ezt akarjuk ? Nem hiszem. Nos, a döntés a Te, az én és még 3 millió magyar pénztártag kezében van, ki-ki a maga sorsa felől szavaz.
Sokan vagyunk. Elegen. 3 millió adófizető állampolgár a 3,5 millióból. Több, mint 4/5-öd :)
