Tisztelt Képviselő Hölgyek/Urak!
A napokban fognak szavazni a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénytervezetről. Csak bízni tudok abban, hogy átérzik ennek súlyát és felelősségét! A nyugdíj egy olyan témakör, ami szinte valamennyiünket érint és a megélhetésünkről szól! Köztudomású, hogy egész Európában egyre nehezebben tudják a kormányok a nyugdíjak fedezetét biztosítani. Minden előrejelzés szerint ez komoly kihívás lesz a döntéshozók előtt a jövőben és nagy valószínűséggel társadalmi feszültséget fog okozni európaszerte.
Állampolgárként elvártam volna, hogy legalább ebben a témakörben félreteszik a napi politikai csatározásokat és elkezdenek erről a kérdésről egyeztetni, tervezni, számolni. Eddig ennek az elmúlt években jelét sem láttam! A nyugdíj egy olyan témakör, amiben konszenzusra kell törekedniük a pártoknak, mert a nyugdíjrendszert nem lehet minden kormányváltáskor megváltoztatni. Azt gondolom, hogy ilyen horderejű kérdésekben nem lehet szakértők, társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, a többi párt bevonása nélkül dönteni. A Fidesz által meghirdetett Nemzeti Együtműködés Rendszere a magánnyugdíjpénztárak ügyében mintha nem működött volna túl olajozottan! Kérdezem Önöket, kormánypárti Képviselő Hölgyek/Urak, kivel egyeztettek, kinek a véleményét kérték ki e témakörben? Mi indokolja egy ilyen fontos, a jövőnket alapjaiban meghatározó ügy ennyire sietősen történő elintézését?
A utóbbi napokban a kormánypárt részéről olyan támadás éri a magánnyugdíjpénztárakat, mintha azok lennének minden baj okozói, nemzetünk megrontói, jövőnk elrablói! Önök közül sokan az első Orbán-kormány tagjai is voltak. Tisztelettel kérdezem, mit tettek Önök akkoriban a magánnyugdíjpénztárak „rablása, harácsolása” ellen? Volt rá 4 évük, hogy megváltoztassák az akkor még csak éppen felépült magánnyugdíjpénztári rendszert. Akkoriban nem voltak fenntartásaik ezzel szemben, nem tartották veszélyesnek a működésüket, nem aggódtak a tagok pénzéért. Az ellenzékben töltött 8 év alatt sem hallottam, hogy aggályosnak találták volna a pénztárak működését. Mi váltotta ki ilyen hirtelen az ellenszenvüket, fenntartásaikat, dühödt támadásaikat?
A nyugdíj kérdésében elindult az ország egy polgáribb, felnőttebb, öngondoskodóbb rendszer felé. Önök most ennek az iránynak a visszafordítását tervezik! Én elfogadom azt, hogy a kormánypárt képviselői úgy gondolják, az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia az élet több területén, jobb gazdája tud lenni a vagyonnak, így a nyugdíjaknak is. De kérem Önöket, gondolják végig, lehet-e egy ilyen horderejű ügyet, ami már most hatalmas indulatokat kavart, pusztán a 2/3-os fölény birtokában keresztülerőszakolni mindenféle egyeztetés és az emberek megkérdezése nélkül?!
Önök arra tették le képviselői esküjüket, hogy legjobb tudásuk szerint az ország, az emberek érdekeit fogják szolgálni. Az én érdekem az, hogy az általam, illetve a munkáltatóim által befizetett pénz maradjon a magánnyugdíjpénztárban névreszólóan. Nyugdíjas éveimben az általam befizetett pénzből szeretém biztosítani elsősorban a mindennapjaimat és nem egy jövőbeni kormány jövőbeni szabályai szerint a jövőbeni lehetőségek figyelembevételével kiszámolt összegből. Sok emberrel beszéltem a környezetemben, és azt tapasztaltam, komoly indulatokat váltott ki a kormány tervezete. Senki nem volt, aki egyetértett volna a magánnyugdíjpénztárakoz történő utalás felfüggesztésével, illetve azok megszüntetésének tervével. Beszélgetőpartnereim közül sokan a jelenlegi kormánypárt szimpatizánsai, de ezt az intézkedést nem értik és nem tudják elfogadni.
Egyetértek azzal, hogy a pénztárak működését szabályozni, pontosítani, ellenőrizni akarják. Tegyék ezt, elvégre vannak erre hivatott állami szervek, Önöknek pedig mint képviselőknek joguk, sőt kötelességük a pénztártagok védelmében eljárni. De a törvénytervezetben szereplő megoldást alkotmányellenesnek, pénztártag-ellenesnek, morálisan aggályosnak, elfogadhatatlannak tartom. Arról nem is beszélve, hogy nem a jogbiztonság és a hitelesség irányába mutat a tervezett intézkedés, holott épp ezen értékek visszaszerzését tűzte ki célul a kormány.
Arra kérem a Képviselő Hölgyeket/Urakat, hogy mielőtt szavaznak, kérdezzék meg legalább a családtagjaikat, ismerőseiket, mi a véleményük a tervezetről. Az ő érdekük-e visszatérni a felosztó-kirovó rendszer kizárólagosságához, a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítése?
Vajon ha az előző kormány terjesztette volna be ezt a törvénytervezetet, akkor is helyeselték és igennel szavaztak volna? Mert ha igen, akkor nyugodt lehet a lelkiismeretük, legjobb tudásuk szerint döntöttek. De ha nem, akkor gondolják végig, mi a fontosabb: az emberek iránt érzett felelősségük, a lelkiismeretük, a képviselői esküjük, vagy a pártfegyelem, a megfelelni akarás kényszere, a következményektől való félelem. Bízom benne, hogy felelős döntést hoznak ebben a jövőnket alapjaiban érintő kérdésben és vállalják is azt. Ezért kérem Önöktől, hogy név szerint szavazzanak erről a törvénytervezetről.
Köszönöm a figyelmüket, meggondolt és felelős döntésüket!
Egy magánnyugdíjpénztári tag
